Az elmúlt mintegy fél évszázad neoliberális gazdaságpolitikája látványos globális növekedéshez vezetett, ezzel együtt az egyenlőtlenségek rég nem látott, széles körű elterjedését is magával hozta.
2023. május 23. 19:24
p
4
3
13
Mentés
Kerekes György,a Makronóm Intézet alapítójának írása.
Kétségtelen, hogy maga a gazdasági növekedés nagyon gyakran használt fogalom: a hétköznapi olvasóknak készülő újságcikkekben legtöbbször egyszerűen a GDP-növekedés szinonimájaként használják. Ma már azonban elterjedt a fenntartható (sustainable development), az inkluzív (inclusive growth) és a rugalmas növekedés (resilient growth) kifejezés i, vagy akár a nem-növekedés tézise is.
A világgazdaságban ugyanakkor jelenleg nagy bizonytalanság uralkodik,
mindenki a növekedés alapjait félti, ezért jó, illetve praktikus lenne tisztázni, hogy a fentiek közül milyen növekedésre gondolunk, amikor annak a visszatérését vagy megmaradását kívánjuk.
A Global Growth Summit tanulságai
A World Economic Forum (WEF) május 2–3-án tartotta Global Growth Summit elnevezésű (Növekedési csúcstalálkozónak fordítható) nemzetközi konferenciáját, amelyen pontosan ezt a problémakört járták körül, különösen az úgynevezett rugalmas vagy reziliens növekedés kérdésére fókuszálva.
Az ILO (az ENSZ munkaügyi szervezete) főigazgatója, Gilbert Huongbo azzal kezdte, hogy az elmúlt 40 év dominánsan neoliberális gazdaságpolitikája látványos eredményeket ért el, de magas költségek mellett, miközben az egyenlőtlenségek növekedtek és a klímaváltozás is látványosan felgyorsult. Ahogy fogalmazott:
a szegénység, bárhol jelenik meg, veszélyt jelent a prosperitásra.”
A találkozó másik fontos gondolati vonulata a növekedési koncepciók kontextusfüggősége volt. Így például
Afrikában az urbanizáció jelzi a növekedést, a Közel-Keleten pedig a gazdaság diverzifikációja. A fejlett világban viszont most nagyon is úgy tűnik, hogy a mesterségesintelligencia és az automatizáció áll a bővülés fókuszában.
A gazdasági növekedés ára nemcsak az elszabadulni látszó klímaváltozás volt, hanem a munkaerő megújításának a nehézsége is. Ezt jelzi, hogy a konferencián az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom miniszterei is kiemelték, hogy
nem beszélhetünk rugalmasságról vagy reziliens növekedésről, ha a humán faktorokkal nem foglalkozunk kellő mértékben.
A konferencián részt vett még a szaúdi gazdasági miniszter, Faiszal Alibrahim és Laura D’Andrea Tyson, a Berkeley Egyetem professzorai is, akik egyetértettek abban, hogy inkluzív növekedést kívánnak látni a saját hazájukban és a világban, ami a gazdasági lehetőségek és a szociális felelősségvállalás és, a társadalmi fejlődés metszete.
A globális növekedés kétharmadát 2035-re a feltörekvő gazdaságok adhatják. Felemelkedésüket azonban technológiai és geopolitikai kihívások nehezítik. Hogyan fordíthatják javukra a demográfiai előnyüket és nyersanyagforrás-beli adottságaikat?
Korábban személyesen, az üzleteket járva választottuk ki az ajándékokat, ma ez már jobbára a digitális térben zajlik. Mindeközben új dimenziók nyíltak: egyre fontosabbak az élményajándékok és a környezeti tudatosság.
Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak nyilatkozott, egy hosszú interjú során pedig a hazai mezőgazdaságról, az állattenyésztésről és az EU-ról is elmondta a véleményét.